Miért igazán különleges a Jankovich-barlang?

A bejárat után egy 35 méter hosszú csarnok található, hatalmas, 20 méter magas kupolája 8 méter átmérőjű, szabályos kör alakú. A péliföldszentkereszti templom 24 méter hosszú, 9 illetve 5 méter széles, toronymagassága nem éri el a 20 métert, így tehát akár be is férne a barlangba.

A Jankovich-barlang régészeti jelentőségét jól mutatja, hogy az itt talált leletanyagról egy különálló őskőkori kultúra, – a Jankovichien – kapta a nevét.
A subalyuki, a tatai és az érdi leletkörrel egy időben élt a velük nem rokon és (jelenlegi ismereteink szerint) későbbi leszármazottal nem rendelkező, az 1970-es évekig dunántúli szeletiennek, ma közép-európai micoquiennek, másként jankovichiennek nevezett kultúra, amely a Würm-1 hideghulláma előttre, illetve részben utánra keltezhető. Névadó lelőhelye Bajót (Komárom-Esztergom megye) határában, az Öregkő csúcsa alatt nyíló Jankovich-barlang. Ásatását 1913–1925 között Hillebrand Jenő (1884–1950) antropológus vezette, majd a hitelesítést 1956-ban Vértes László végezte el.

A barlang elnevezése pedig Hillebrand Jenőtől, az ásatásokat vezető régésztől ered, aki a munkálatokat anyagilag támogató, és a barlangot személyesen is meglátogató Jankovich Béla kultuszminiszter tiszteletére keresztelte át a barlangot.

Tényleg igazi a Szent Kereszt Ereklye?

A Szent Kereszt apró darabja, mely a legmesszebb lakó embereket is ide vonzza, hiteles ereklye. Az igazolást 1735-ben kapták meg XIV. Benedek pápától. Az ereklyét a templom építtetője, Esterházy Imre hercegprímás érsek hivatalosan hitelesíttette és a kegyhelyet búcsújáróhelynek nyilvánította.

Mit jelentenek a szalézi címer ábrái?

A sugárzó csillag, a nagy horgony, a lángoló szív a teológiai erényeket szimbolizálja. A horgony őskeresztény idők óta a keresztény reménység szimbóluma. A szív az önmagát a fiataloknak nagylelkűen odaajándékozó, égő lelkipásztori szeretetre utal. Kiegészíti azt a csillag jele, amely arra figyelmeztet, hogy minden tevékenységünknek forrása az Istenbe és az emberekbe vetett szilárd hit, amely mind Szalézi Szent Ferencnek, mind Don Boscónak mozgatóereje volt.

Szalézi Szent Ferenc alakja emlékeztet a Társaság védőszentjére; az alsó mezőbe belecsempészett fenyőerdő Don Bosco nevére utal (a „Bosco” szó ugyanis magyarul erdőt jelent). A magas hegyek a tökéletesség csúcsát jelentik, amely felé a tagoknak törekedniük kell, a pálmaág és a babérlevél, amelyek a szárban összefonódnak és körbe ölelik a pajzsot, az áldozatos és erényes élet számára fenntartott jutalom jelvényei. A szalagon látható „Da mihi animas cetera tolle” (Lelkeket adj a többit vedd el) fölirat a szaléziak jelmondata.

címer templomnál

Történtek-e már csodák Péliföldszentkereszten?

A kegyhelyhez kötődő csodás eseményt az 1732-ben tett kánoni látogatásról szóló jegyzőkönyv örökítette meg: leírja, hogy 1730. május 3-án egy kilencéves sánta, mankón járó gyermeket hoztak a szentkereszti templomba. Ez háromszor körülbicegte az oltárt, s annyira meggyógyult, hogy mankó nélkül ment haza.

Mikor van búcsú Péliföldszentkereszten?

A búcsú a templom címének vagy védőszentjének az ünnepe, akinek tiszteletére a templomot felszentelték (jelen esetben a Szent Kereszt). A „búcsú” azt jelenti, hogy az Egyház búcsút, tehát bűnbocsánatot engedélyez annak, aki a felszentelését vagy védőszentjét ünneplő templomot az adott napon meglátogatja, ott imádkozik, szentmisén vesz részt, stb. A búcsúnapi vidám népünnepélyt is így nevezzük.

A péliföldszentkereszti templomnak két búcsúja van: a Szent Kereszt feltalálása – május 3-án és a Szent Kereszt felmagasztalása szeptember 14-én. A kápolnának is van egy külön búcsúja, Szent Vendel napján, október 20-án.

Mit jelent az INNR felirat a kegytemplom főoltárán látható kereszt körül?

A XVIII. században nazarénus szerzetesek laktak Péliföldszentkereszten, az ő emléküket őrzi. A Krisztus szent keresztjét különösen tisztelő nazarénusokat, ezt a szigorú szerzetesrendet 1752-ben alapították Spanyolországban. A rend tagjai födetlen fővel, mezítláb, szürke zsákvászonból készült, kis csuklyával ellátott kámzsában jártak. Derekukon cseresznyeszínű, fehér bojtban végződő, szőrből készült övet viseltek. Életük szigorú vezeklésben, imában, gyóntatásban, prédikálásban, betegellátásban telt. Az oltáron a nazarénusok szerzetesi címere látható a rend jelmondatával: I. N. N. R. – Iesus Nasarenus Nostrum Refugium, azaz: Názáreti Jézus a mi menedékünk.