A Gerecse Natúrpark Látogatóközpont fő témája a teremtésvédelem, amely mind a szalézi közösségnek, mind a világi látogatóknak izgalmas kérdéseket vet fel. Az intézmény a járványügyi helyzetet követő lazítások után 2020. május 8-tól – kezdetben hétvégente, később teljes kapacitással – várja a vendégeket. Andrásfalvy János szalézi tartományfőnök atyával a látogatóközpont szalézi vonatkozásairól beszélgettünk.
Hogyan kapcsolódnak a szaléziak a környezettudatossághoz, a klímavédelemhez?
A válaszhoz egy kicsit visszatekintenék a múltba. Nagyjából ötven éve indult el, és azóta egyre erősödő világösszefogás tapasztalható a környezettudatosság terén klímaegyezmények, zöld mozgalmak formájában. Ezek hatására az emberek egyre azt kérdezték tőlünk, hogy a hivatalos Egyház hallgat-e ezügyben? Kezdetben a Katolikus Egyház legfelsőbb vezetése ezt a témát integrálta társadalmi tanítása egészébe. A későbbiekben a „szolidaritás a szegényekkel és rászorulókkal” gondolat mellé egyre jobban megjelent a Teremtés könyve 2,15 tanítása, a teremtett világ nagyobb megbecsülése: „Az Úristen vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze azt.” A XX. században a „művelés, ipari fejlődés” gondolata már nagyon is nyilvánvaló volt az emberek számára, az „őrizze azt!” gondolat, felszólítás viszont háttérbe került, talán az Egyház tudatában is.
2008-ban a szalézi rend 26. Egyetemes Káptalanja, mint Don Bosco Szalézi Társaságának a hivatalos gyűlése Rómában (a szalézi világ küldöttgyűlése 135 ország képviseletében) nyilatkozott: a környezettudatosság megélése szorosan hozzátartozik a Krisztustól kapott szalézi szerzetesi mivoltunkhoz. Ennek a gondolatnak az előzménye visszavezethető Don Boscóhoz, a szaléziak alapítójához, aki azt vallotta: a munka mellett a mértékletesség a kulcsszó. Ez korunkban éppen azt is jelenti: védjük a teremtés a takarékosság, mohó vágyak megfékezése, a „használd és dobd el” mentalitás elkerülése által. A mértékletesség erénye nagyon is megélhető a szelektív szemétgyűjtés, a szemetelés lehetséges visszafogása, a visszaforgatás, a biológiai és teremtett természetünk világának ismerete, szeretete, védelme által.
Ferenc pápának a 2015-ös keltezésű “Laudato si’” körlevele-enciklikája, amely a „közös otthon gondozása” alcímet kapta. Ebben a Földet közös otthonnak nevezi. Ezzel világszinten kitette a pontot az egyházi „i”-re: vagyis hogy nagyon is fontos a hivatalos Egyház számára a környezetvédelem, amit mi, keresztények a „teremtésvédelem” szó megközelítésével sokkal magasztosabb távlatban láthatunk, érezhetünk át.
Miért pont Péliföldszentkereszten és miért a szaléziak fenntartásában került megvalósításra a Gerecse Natúrpark Látogatóközpont?
Én magam is 2001-2008 között Péliföldszentkereszten voltam, onnan jártam Nyergesújfalura tanítani, és mint ifjúsági pasztoráció felelős, nagyon sokat találkoztam itt fiatalokkal. A természeti, kulturális, vallási örökség, ami Pélföldszentkereszten található, az rendkívül fontos, gyönyörű múlttal rendelkezik a magyar tatományunk számára. Amikor 2003-ban a szalézi rendfőnök ellátogatott ide, kimondta, hogy ez a „magyar szalézi bölcső”, ezt fejleszteni, gondozni kell.
Már előtte is, 1993-tól, amikor visszakaptuk ezt a területet, az akkori tartományfőnök, Havasi József atya, aki újraalapította a tartományunkat, személyes ügyének tekintette Péliföldszentkereszt gondozását, mint a szalézi múlt bölcsőjét. ő, Ernszt Antal atya, Szűcs Mihály testvér, Frank Pál atya és mások kezdték el a terület környezeti fejlesztését, szépítését. Sok száz fát, virágot ültettek. Ez a környezettudatos múlt teremtette meg azt az alapot, ami 2005 táján azt eredményezte, hogy megkezdtük a fák, bokrok kitáblázását. Édesapám, Andrásfalvy András kertészmérnökként nagyon szépen elindította ennek a szellemi részét és Lengyel Erzsébet munkatárs pedig kivitelezte, hogy a táblák létrejöjjenek és a helyükre kerüljenek. Ezek egy része még ma is megvan és azt tanúsítja, hogy már akkor is rörekedtünk arra, hogy a környezetünk ismerete, szeretete fontos számunkra.
Számtalan tábor, erdei iskola valósult meg ilyen környezetben, és akkor jött a gondolat, hogy milyen jó lenne, ha itt lenne egy környezetvédelmi központ is.
Ábrahám Béla atya igazgatóként és tartományfőnökként megragadta a nagyszerű lehetőséget és sokat fáradozott, hogy ez valóban elindulhasson. Valójában egy régi tendenciának a kikristályosodása a Gerecse Natúrpark Látogatóközpont létrejötte, összeköti nagy szalézi elődeink teremtés-szeretetét és a jelen környezeti kihívásait.
Mi a szaléziak célja a látogatóközponttal?
A célunk a múltban fölépített teremtés- és környezettudatos identitás megőrzése mellett ennek az élményszerű átadása. Fontos, hogy az interaktív kiállításunk segítségével rávilágítsunk a kirándulásra, a flóra-fauna megismertetésre, a lelkes környezetszeretet átadására. Ezeket szeretnénk mindenképpen megvalósítani.
Kinek és miért ajánlja az idelátogatást? Mi az a hívószó, amely idecsábítja az érdeklődőket?
Minden ide érkezőnek más lehet az érdeklődése, a hívószava, ami miatt Péliföldszentkeresztre látogat. Ha jönnek osztályok, akkor számukra az is lehetne a mottónk, hogy az „erdei iskolát mennyei szemüveggel” mutatjuk be. Jézus Szent Keresztfájáról is megmondható, hogy milyen fából volt, de számunkra ez sokkal többet jelent. A mi Urunk szenvedése és halála után most már a feltámadás fája – ezért helye van itt a Don Bosco – tanította szalézi vidámságnak is, a jókedvnek Isten megbántása nélkül. Péliföldszentkereszt ennek is a bölcsője volt és lehet a jövőben is.
Ha jönnek turisták, a hívószavuk lehet a „túraútvonal az Édenben”, ahol az Úr Szent Keresztfája kivirágzott. Ábrahám Béla atya, Derosi Raja atya, a jelenlegi igazgató és különösen Gadácsi Péter, a Központ vezetője a játszóeszközök mellett ötletes, vetélkedőkkel tűzdelt túraútvonalak, tanösvények kidolgozásán munkálkodik. Nguyen Hai Ly Jakab atya, vietnami rendtársunk pedig Havasi atya tiszteletére készít egy erdei kiskertet.
Ha jönnek zarándokok, ők több, mint száz év óta lélekben megpihenhetnek a Szent Keresztnél, a természet lágy ölén. A péliföldszentkereszti szaléziak és munkatársak lélekben pedig olyan ösztönzést adhatnak, ami talán a megfáradtságukból ki tudja őket mozdítani, új lendületet tud nekik adni, így föl tudnak lélegezni.
Mit vár rövid, illetve hosszú távon a látogatóközponttól, és annak infrasturktúrájától?
Mindenhol szeretnénk érvényesíteni azt, hogy ez az egész egy egységet jelent. Aki a látogatóközpontba belép, az rögtön azt is megtudja, hogy nem csak egy környezetvédelmi kiállítás részese, hanem egy sokkal nagyszerűbb dolognak is az előszobájába került be, ahol az egész teremtésnek a védelmét tudja átgondolni. Utána pedig tovább tud lépni, belepillantani a Szent Kereszt templomba, ahol találkozhat a Jóistennel, és onnan egy kis lendületet szerezni. A szalézi lelkiség pedig a harmadik, ami ugyancsak jelen van a maga gyerekbarát vidámságával.
Nagyon sokszor szükség van arra, hogy a mai ember megtapasztalja az Istennel való együttlétet, de a környezettudatosság gondolatát is átértékelheti. Ez egy nagyon vidám, derűvel teljes és nagyszerű dolog, és ezt a szalézi lelkiség segíteni tudja. Ha ezeket összefoglaljuk, akkor tulajdonképpen egymást tudják erősíteni. A teremtésvédelem, a természetvédelem sokszor lemondásokkal is jár. Ez azonban boldog lemondás, ami egy-kettőre vidámságot, békességet tud teremteni.
Rövid távú célunk, hogy az emberek kiszakadjanak a koronavírus járvány mindennapjaiból, ide érkezve elfelejtsék a nyomasztó bezártságot. Fölfedezzék a Gerecse csodáit, a Szent Kereszt titkait, ízelítőt kapjanak a szalézi lelkiségből. Ide várjuk a családokat, fiatalokat, turistákat, zarándokokat, és szeretnénk erdei iskoláknak is vendéglátást biztosítani.
Hosszú távú célunk az, hogy arra ösztönözzük az embereket, menjenek ki a természetbe úgy, hogy azt megbecsüljék, és talán így vissza-visszatérjenek felüdülni a Natúrparkunkba és a Szent Kereszt Szalézi Központba. Szeressék jobban a teremtett világot, és fedezzék föl benne a teremtés csodái által a Teremtő, Gondviselő Istent.
A szalézi közösségben mennyire ismert és elfogadott a látogatóközpontnak és környékének megléte?
Béla atya volt az, aki ezt kifejezetten személyes ügyeként gondozta és beszélt róla a szalézi közösségben. Amikor pedig a látogatóközpont átadója volt 2019 decemberében, akkor az egy népszerű hírként járta be a sajtót is. A tudat tehát megvan a közösségben, de az igazi kibontakozást picit megakasztotta, hogy pont a nyitáskor, tavasszal a látogatásoknak meg kellett állnia a járvány miatt. Éppen ezért nagyon szeretnénk, ha az egész szerzetesi közösség még jobban megismerné és személyesen is fölkeresné a látogatóközpontot, amint a lazítások engedik.