A Dunamente turisztikai térség vezetőjével, Magyarics Gáborral arról beszélgettünk, hogy a Gerecse Natúrpark Látogatóközpont milyen szerepet tölthet be a térségben és milyen különleges vonzerővel bír az ide látogatók számára?
Mit takar pontosan a Dunamente elnevezés? Milyen települések tartoznak ide?
A Dunamente turisztikai térség megalakulása egy új, 2019-ben létrejött határon átnyúló együttműködés eredménye. Másfél évvel ezelőtt 5 magyarországi és 1 szlovákiai turisztikai szervezet (Tata és Környéke Turisztikai Egyesület, Komáromi Turisztikai Egyesület, Dorog és Térsége Turizmus Egyesület, Esztergom és Térsége Turisztikai Egyesület, Duna-Gerecse Turisztikai Nonprofit Kft., OOCR Podunajsko – Dunamente) konzorciumi megállapodást írt alá, stílusosan egy hajó fedélzetén, a Duna közepén. Ez a szervezeti forma lehetővé teszi a partnerek számára, hogy hatékonyan tudjanak fellépni a közös célok megvalósítása érdekében, miközben megtartják saját önállóságukat, egyediségüket is. A legfontosabb közös cél pedig nem más, mint a turisztikai piacon való sikeres megjelenés feltételeinek megteremtése. Az összefogás első, kézzel fogható eredménye a Dunamente Kártya bevezetése volt 2019. május 1-én. Azóta már 3 megnyert, megvalósítás előtt álló pályázat (Visegrádi Alap, INTERREG Kisprojekt Alap) is a konzorciumhoz köthető, melyek segítségével összesen mintegy 122.000 EUR támogatás érkezik a térségbe.
Ehhez hasonló, országhatárokon átívelő, kifejezetten szakmai alapokon nyugvó szerveződésre nincs nagyon gyakorlati példa nemzetközi szinten, de még Európában sem. Az egyik ilyen például a Boden-tó 4 országot érintő közös turisztikai irányítása.
A Dunamente turisztikai térség földrajzi lehatárolása kelet-nyugati irányban viszonylag pontosan megadható: az Észak- és Dél-Komárom, valamint a Párkány és Esztergom határmenti települések közötti Duna-szakaszt kell magunk elé képzelni. Észak-déli kiterjedésének határa viszont nem húzható meg egy egyértelmű vonallal. A turisták szemszögéből úgy fogalmazhatjuk meg, hogy egy olyan földrajzi térség, melynek egyes helyszíneit a rendelkezésükre álló szabadidő alatt kényelmesen be tudják járni, fel tudják fedezni. Ezt a „kényelmesen bejárható” térség persze mindenki számára mást jelenthet, és számtalan objektív és szubjektív tényező befolyásolhatja. A rendelkezésre álló kutatási adatokra támaszkodva azt mondhatjuk, hogy a turisták által elsődleges célpontként felkeresett települések vagy attrakciók körül egy kb. 30-50 km-es körön belül lehet a turisztikai szolgáltatások láncolatának kiépítésében gondolkodni.
Milyen látogatóközpontok épültek / épülnek a térségben?
Az elmúlt néhány évben elsősorban a természeti értékek bemutatására, a természetközeli kikapcsolódási formákat kedvelők számára létesültek látogatóközpontok a Dunamente turisztikai térségben. Ez nem véletlen, hiszen az ilyen típusú szabadidő-eltöltési lehetőségek iránt évről-évre növekedett a kereslet, elsősorban a városokban, zsúfolt lakókörnyezetben élők körében.
A sort 2015 elején Tata nyitotta meg az Öreg-tó partján felépített Új Kajakház Ökoturisztikai Központtal. 2018-ban készült el Tatabányán, a Turul szobor melletti parkerdőben a Gerecse Kapuja Látogatóközpont. Idén év elejétől vehette volna birtokba a nagyközönség a Gerecse Natúrpark Látogatóközpontját Bajót-Péliföldszentkereszten, azonban a koronavírus-járvány közbeszólt. A veszélyhelyzetben hozott kormányzati intézkedések feloldását követően most már ez a létesítmény is látogatható. Lábatlanon még tart az a beruházás, amely a Dunamente Ökoturisztikai Látogatóközpont kialakítását célozza.
A térség látogatóközpontjainak másik nagy köre az épített örökség megőrzéséhez és megismertetéshez kötődik.
A dorogi, tatabányai és oroszlányi szénmedence ipartörténeti múltja például az egyik olyan érték, amely bemutatásra érdemes. Dorogon 2019 második felében adták át a Reimann Bányászattörténeti Miniverzumot, Tatabányán napjaikban fejeződik be az egykori bányatiszti kaszinó – közismert nevén a Tulipános Ház – felújítása, Majkpusztán ugyan időben kicsit megkésve, de hamarosan megkezdődik az Oroszlányi Bányászati Múzeum átfogó fejlesztése. Ez utóbbi fogadóépülete egyben a Vértes-hegység északi „kapuja”-ként turisztikai információs központ is lesz.
Hasonlóan új, bővülő szerepkörben fognak megnyitni a Nemzeti Kastélyprogram keretében megújuló műemlék épületek. A tatai Esterházy-kastély és a bajnai Sándor–Metternich-kastély rekonstrukciója a célegyenesben van, és várhatóan 2021-ben fejeződik be. A majki Esterházy-kastély és kamalduli remeteség területén szintén dolgoznak a szakemberek. Az épület-együttes új fogadóépülete a Majki-tó partján, a műút mellett kap helyet.
Milyen szerepük lehet a térség turizmusában? Bírhatnak-e fő vonzerővel?
A látogatóközpontoknak a turizmusban mindenhol a világon – legyenek akár a környezeti bemutatás területén, vagy a kulturális örökség hasznosításában érdekeltek – elsődleges és legfontosabb feladatuk az, hogy fogadókapui legyenek a természeti vagy épített vonzerőknek, helyszíneknek, térségeknek. Azaz ilyen megközelítésben központi elemei egy komplex információs és szolgáltatási rendszernek, hálózatnak még akkor is, ha sok esetben önálló turisztikai attrakcióként is megállják a helyüket a piacon.
A kérdésre adható egyértelmű választ tehát az, hogy igen, a látogatóközpontoknak kulcsszerepük lehet a Dunamente turisztikai térség életében is. Ezt a küldetésüket viszont csak akkor fogják tudni betölteni, ha – maguknak az épületeknek a fizikai létén és megjelenésén túl – olyan szolgáltatásokat és programokat kínálnak az érdeklődők számára, melyek vonzóvá teszik őket a vendégek számára.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy önmagában az alapszolgáltatások megléte (interaktív kiállítótér, különterem, ajándékbolt, vendéglátóhely, vizesblokk) nem elég ahhoz, hogy a működésük a fenntartók és a vendégek megelégedésére szolgáljon.
Rendelkezniük kell egyrészt további, a látogatóközpont közvetlen környezetének felfedezését biztosító szabadidős programokkal, melyeket garantált időpontokban és / vagy előzetes bejelentkezés útján tudnak a turisták igénybe venni. Ezeket nyújthatják saját szervezésben és saját erőforrások mozgósításával, de létrehozhatják a külső szolgáltatók olyan hálózatát, amely képes az egyedi igényeknek megfelelő programokat lebonyolítani.
Másrészt a tágabb térség átfogó, naprakész turisztikai információs pontjának szerepét is célszerű felvállalniuk. Ez a korábban említett „kapu” szerepükből szervesen következik, hiszen a látogatók – reményeinek szerint – ezekhez a látogatóközpontokhoz fognak először megérkezni, itt fogják az első benyomásaikat megszerezni a térségről és itt szeretnének tájékozódni a további programlehetőségekről, szolgáltatásokról.
Mi a különlegessége a Gerecse Natúrpark Látogatóközpontnak?
Szakmai munkám során több – elsősorban ökoturisztikai – látogatóközpont megépítését tudtam nyomon követni az ötlet felmerülésétől a kivitelezésig. Láttam azt, hogy egy ilyen folyamat milyen összetett, az első gondolatoktól milyen rögös út vezet a megvalósításig. Nem volt ez másként a Gerecse Natúrpark Látogatóközpont esetében sem. Elsősorban azért, mert amikor hasonló létesítményekben sem szűkebb hazánk, sem a nagyvilág nem szűkölködik, akkor a beltartalomban már nem olyan egyszerű valami egyedit, valami különlegeset alkotni.
Péliföldszentkereszten az első és legfontosabb, semmihez sem fogható adottság, vonzerő maga a helyszín. Ahogy a natúrpark különböző publikációiban rendre megjelenik, ez a hely a térség „szíve”, „ahol a források vize és a zarándokutak csendje a sasbércek világával találkozik”. Ez a hely a szalézi rend magyarországi „bölcsője” is egyben, akik felvállalták ennek a létesítmények a gondozását, működtetését. És ebből a szimbiózisból alakult ki a látogatóközpont központi üzenete a „környezetvédelem – természetvédelem – teremtésvédelem” témakörében. A minket körülvevő világ értékeinek megőrzését hangsúlyozó, és ezt egymás mellett vallási és természettudományos megközelítésben bemutató létesítménnyel nem találkozhatnak máshol az érdeklődők.
Milyen jelentősége van a térség életében?
A Gerecse Natúrpark Látogatóközpontjának szerepe még most formálódik, hiszen a koronavírus-járvány begyűrűzése miatt nem tudta azt a rajtot venni tavasszal, amiben a szakmai elhivatottsággal dolgozó munkatársak bíztak.
Amennyire nyomon tudom követni a falai között és azon kívül zajló munkát, biztos vagyok benne, hogy fizikai és átvitt értelemben is a Gerecse Natúrpark nagybetűs „Kapuja” lesz, és ilyen minőségében valós szervező ereje, motorja a térség aktív és ökoturisztikai kínálatának, a különböző szolgáltatók közötti együttműködések kialakításának.
Kiknek ajánlod a látogatóközpont megtekintését és miért?
A legkevésbé jó válasz ilyenkor, ami adható, az az, hogy mindenkinek. Hiszen mindannyian mások vagyunk, más az érdeklődési körünk, emiatt például más és más vonzerő miatt kelünk útra és töltjük el szabadidőnket lakóhelyünktől távolabb is. Mégsem gondolom, hogy Péliföldszentkeresztet és magát a látogatóközpontot egy-egy konkrét célcsoport számára ki lehet emelni, legyen annak lehatárolása akár hitéleti vagy természettudományos megközelítésű.
Inkább úgy fogalmaznám meg, látogasson el ide életében legalább egyszer az, akit szeret olyan helyre megérkezni, ahol a szemet és lelket egyaránt gyönyörködtető táj látványa örök emlék marad.